Lakossági kérdőív

1. Közösségi értékek és kötődés: A válaszadók gyakran említették a közösségi összefogást, a családi kapcsolatok fontosságát, és az érzelmi kötődést. Ezek a tényezők kiemelkedő szerepet játszanak a település vonzerejében. A rokonok közelsége és a barátságos légkör marasztaló hatással van a helyben maradásra a lakosok körében.
2. Természeti és környezeti adottságok: Tiszanána természeti adottságai, különösen a Tisza és a Tisza-tó közelsége, a zöldövezetek, valamint a csendes, nyugodt környezet szinte minden válaszadó szerint meghatározó pozitívum. A természetközeliség és a rekreációs lehetőségek hangsúlyosak, különösen Dinnyésháton, a Tisza-tó közelsége révén.
3. Természeti és környezeti adottságok: Tiszanána természeti adottságai, különösen a Tisza és a Tisza-tó közelsége, a zöldövezetek, valamint a csendes, nyugodt környezet szinte minden válaszadó szerint meghatározó pozitívum. A természetközeliség és a rekreációs lehetőségek hangsúlyosak, különösen Dinnyésháton, a Tisza-tó közelsége révén.
4. Települési infrastruktúra és életminőség: A rendezett utcák, a széles, átjárható terek, valamint a kiépített közművek a válaszadásokból pozitívumként tűnnek fel a településen belül. Emellett, a falusias jelleg, az élhetőség, a település topográfiai elhelyezkedése, mind színesítik Tiszanána tulajdonságait.

A kérdőív válaszaiból kiderül, hogy a település lakóinak büszkeségei széles spektrumot ölelnek fel, amelyek épített és természeti értékeket, valamint az emberi közösség érdemeit egyaránt magukba foglalják.

1. Épített és kulturális értékek: Az épített örökségek – templomok, kápolnák, a hagyományos tiszanánai házak kiemelkedő helyet foglalnak el. Egyedülálló értékként tűnik fel a környéken lévő települések közül a vallási múltra visszatekintő építészet, különösképpen a református és a katolikus egyház számára felépített templomok és kápolnák. A kulturális örökségek tükrözik a település vallási kettősségét és a mai napig településrészi megnevezésekben visszaköszön.
2. Természeti adottságok: A Tisza-tó közelsége, illetve a település elhelyezkedése szintén visszatérő elemként jelent meg. A természeti környezet iránti büszkeség azt sugallja, hogy ezek az adottságok nemcsak turisztikai, hanem rekreációs szempontból is fontos szerepet töltenek be a település életében.
3. Közösségi erőforrások és emberek: A lakosság büszkesége a közösség egyes kiemelkedő tagjai, például Kovács Eszter operaénekes, valamint olyan helyi lakosok felé is irányul, akik aktívan hozzájárulnak a falu életéhez, például Lakatos Artur, a Tiszanána Község Tűzoltó Egyesület elnöke és Lázár Tünde, képviselő. Emellett a közösség egészének erőfeszítéseit, is értékelik, akik a programok megszervezésében aktívan tesznek a faluért.

Kerékpáros közlekedés problémái:

1. A kerékpárosok számára nem áll rendelkezésre megfelelő infrastruktúra, például kerékpárutak és kerékpársávok.
2. A Fő úton és a Bem úton különösen kiemelkedő probléma a kerékpársávok hiánya, ami a gyerekekkel való közlekedést is kockázatossá teszi.
3. A kerékpárosok szabálytalan viselkedése, például elsőbbség meg nem adása, balesetveszélyes helyzeteket teremt.

Gyalogos közlekedés helyzete:

1. Sok helyen nincs megfelelő járda, vagy a járdák állapota nem kielégítő. Például a Csokonai út, valamint Kömlő és Tiszanána közötti utak említhetők kritikus helyszínként.
2.  A Bem úton szintén hiányoznak a biztonságos gyalogos közlekedést biztosító infrastruktúrák.

Elektromos járművek és mopeddel közlekedők:

1. Az elektromos rokkantkocsit használók esetében tapasztalható a közlekedési szabályok ismeretének, vagy annak betartásának hiánya, ami veszélyhelyzeteket eredményez. Sok esetben előfordul, hogy ezeket a járműveket nem is rokkant személyek használják.
2. A járdán mopeddel közlekedők konfliktust okoznak a gyalogos közlekedésben.

Egyéb problémák:

1. A válaszadók szerint az autósok és más közlekedők egyaránt hajlamosak a szabályok figyelmen kívül hagyására, ami általános veszélyforrást jelent.
2.  A kóbor kutyák jelenléte az egész településen gondot okoz.

A kérdőívre adott válaszok alapján az alábbi megállapítások tehetők a település társadalmi és közösségi életére:

Hiányérzet és elégedetlenség:

1. A válaszok jelentős része kifejezetten negatív vagy hiányra utal. Sok válaszadó szerint Tiszanánán nincs olyan közösségi tér, ahol találkozhatnának másokkal. A „Nincs ilyen hely” és a     „Nincs” válaszok gyakorisága a közösségi terek hiányát, vagy azok feladatellátási problémáját tükrözik.
2.  Egyesek konkrétan megfogalmazták, hogy fiatal felnőttek számára nem elérhetőek releváns közösségi programok vagy helyszínek.

Otthon és egyéni terek dominanciája:

1. Többen jelölték meg otthonukat, mint találkozási helyet. Ez utalhat az infrastruktúra hiányára, illetve arra, hogy a közösségi élet nem megfelelően szervezett a településen.

Kiemelt helyszínek:

1. Azok, akik mégis megneveztek kedvenc találkozási helyet, leggyakrabban a könyvtárat, a templomot, illetve a Dinnyéshát helyszínt említették. Ezek a helyek térként működnek bizonyos szempontból, de látható, hogy a kínált programok inkább az idősebb korosztályra vagy     gyerekekre fókuszálnak.
2.  A játszótér néhány válaszban szintén előkerül, mint közösségi hely.

Pozitív visszajelzések ritkasága:

1. Bár a könyvtár néhány válaszadó szerint jó programokat biztosít, de inkább idősek és gyermekek a célközönség, így nem elég széleskörű a vonzereje.

Program- és infrastruktúra-fejlesztési igény:

1. Többen említették, hogy rendezvényeken is szívesen vesznek részt, amennyiben lehetőségük van rá. Ezen felül is lenne igény több szervezett eseményekre, közösségépítő programokra.

A kérdőívben szereplő válaszokból az derül ki, hogy a lakosok érdeklődési köre széles spektrumot ölel fel, de az igények között jelentős különbségek figyelhetők meg, valamint az elégedettségi szint is változó.

1. Sokoldalú érdeklődés: Többen jelezték, hogy igyekeznek részt venni szinte minden eseményen, legyen az kulturális, sport-, vagy közösségi program.
2. Kulturális programok iránti igény: Az irodalmi, művészeti események (pl. könyvbemutatók, szakkörök, ünnepi megemlékezések) népszerűsége megmutatja, hogy az intellektuális és kulturális tartalomra egyértelmű kereslet mutatkozik.
3. Gyerekek és családok figyelembevétele: Többen említették a gyermekprogramokat, melyek kedvelt időtöltések.
4. Sportesemények iránti érdeklődés: A válaszokban ismétlődően megjelentek a sporttal kapcsolatos programok, az aktív szabadidős tevékenységek iránti igények.
5. Kritika és elégedetlenség: Többen jelezték, hogy a meglévő programok színvonala nem kielégítő, és igény merült fel új szervezők, illetve más jellegű programok iránt. A válaszok alapján az eddigi események struktúrája vagy kivitelezése nem minden réteg számára vonzó.

A válaszokból kirajzolódik, hogy a helyi közösséget érdeklik azokat a rendezvények, amelyek közösségépítő szerepet töltenek be. Az ilyen események iránti igény minden korosztályt és érdeklődési kört érintenek, a konkrét javaslatok pedig egyaránt célozzák a gyermekeket, fiatalokat, családokat és idősebbeket.

Az alábbi főbb rendezvénytípusok azonosíthatók, melyeket a válaszadók írtak:

1. Közösségi összetartozást erősítő események: Olyan rendezvények, amelyek a helyi lakosok összefogását, közös élményszerzését célozzák meg, legyen az szórakozás vagy közösségi munka. Példák: közösségi napok, szemétszedő akciók.
2. Családok és gyermekek számára szervezett programok: Erősen hangsúlyos a családi- és gyermekprogramok iránti igény. Ezek egyszerre szolgálhatják a gyermekek szórakozását és a szülők közösségbe való bevonását, a gyermekek közösségi integrációját.
3. Kulturális és szórakoztató rendezvények: Koncertek, falunapok, majálisok, karácsonyi vásárok, búcsúk. Ezek a hagyományőrzés és a közösségi identitás megőrzésének kulcsfontosságú elemei lehetnek.
4. Sportesemények: A sport, mint közösségformáló erő többször megjelenik. Példák: foci kupa, sportrendezvények, tornatermi események. Többen említették a kerékpárutak fejlesztését, amivel a kerékpározás, mint sportolási lehetőség is előtérbe kerülhetne.
5. Fenntarthatóság és önellátás témájú rendezvények: Egy szűkebb, de aktív réteg igényt jelez az olyan programokra, amelyek a fenntarthatóságot, önellátást népszerűsítik. Ezek a rendezvények az életmódbeli szemléletformálásban játszhatnak szerepet. A válaszok alapján a meglévő programok részben kielégítik az igényeket, de új, kreatív események szervezésével tovább erősíthető a közösségi kohézió és a település vonzereje

A kérdőív eredményei alapján általánosságban elmondható, hogy több ráfordítást igényelne a zöldterületek karbantartása. Különösképpen a kültéri bútorok és eszközök elérhetőségére érkezett a legtöbb szavazat, illetve a zöldterületek rendezettségét és minőségét kifogásolják a válaszadók. Az elégedettségi arány alacsony, alig pár ember szavazata szerint kiválóak a település nyújtotta zöldterületek állapota.

A válaszadók közül általános problémaként merült fel az illegális hulladéklerakás. Megosztó volt a véleményen a településen belül jelentkező szaghatásokról, hiszen vagy egyáltalán nem jelent problémát a lakók körében, vagy általános problémaként jelentkezik. Szintén általános probléma az egyéb kártevők okozta környezeti hatások, melyek egész évben jelentkezhetnek.

1. Levegőszennyezés: Téli időszakban, a fűtés kapcsán, nem megfelelő anyagok (pl. hulladék) elégetése okozza a légszennyezést.
2. Hulladékkezelési problémák: Illegális szemétlerakás mind bel-, mind külterületeken jelentős, ami az elhanyagolt udvarokat és földutakat is érinti.
3. Kártevők megjelenése: A rágcsálók és más kártevők jelenléte szorosan kapcsolódik a hulladék-problémákhoz és az elhanyagolt zöldterületekhez.
4. Közbiztonsági problémák: Az egyes utcákban tapasztalt társadalmi feszültségek, például ittas vagy drog hatása alatt álló emberek jelenléte, tovább növeli a településen tapasztalható környezeti kellemetlenségeket.

A válaszadók többsége a kereskedelmi/vendéglátói szolgáltatások hiányát/nem megfelelő minőségét jelölte meg gátló tényezőnek Tiszanána fejlődésében. Ugyan ennyien jelölték a nem megfelelő közbiztonságot is, mint probléma forrását.
Kevesen gondolják, hogy az előnytelen elhelyezkedés, vagy a nem megfelelő területhasználat lenne az oka annak, hogy Tiszanána fejlődése ne haladjon kedvező irányba.

A válaszok alapján a helyi lakosok különféle szempontokból kívánják a település életminőségének javítását. Ezek a visszajelzések három fő kategóriába sorolhatók:

1. Közösségi terek és infrastruktúra fejlesztése: A helyiek nagy hangsúlyt fektetnek a közterek esztétikai és funkcionális fejlesztésére, beleértve a tájház, faluház típusú kulturális központok létrehozását és a tisztább, rendezettebb utcákat. A közterekre vonatkozó igények azt tükrözik, hogy a lakosság olyan helyeket szeretne, amelyek elősegítik a közösségi életet és javítják a település arculatát.
2. Szolgáltatások és gazdasági lehetőségek bővítése: A helyiek szerint a kereskedelmi és vendéglátóipari egységek (pl. kávézók, éttermek, üzletek) nemcsak hiányoznak a településről, de létrehozásuk munkahelyeket teremtene és növelné a település vonzerejét. Különösen fontosnak tartják a meglévő strand és kikötő fejlesztését, mely versenyképes lehet a többi Tisza- tavi vendéglátóhellyel szemben és vonzóbb turisztikai célponttá tehetné a települést.
3. Közbiztonság és szociális problémák kezelése: A válaszadók többsége közvetve vagy közvetlenül említi a közbiztonságot, a szociális problémákat és a közösségi összetartást. Ez magában foglalja a drogproblémák visszaszorítását, a "balhés" lakosok kezelését, és az emberi kapcsolatok harmonizálását. A jó közbiztonság alapfeltételként jelenik meg minden más fejlesztés megvalósításához.

A válaszadók szívesen látnának nagyobb gyakorisággal koncerteket, sporteseményeket és színjátékokat/vetítéseket. Említésre kerültek az egészségmegőrzéssel kapcsolatos események, a tematikus rendezvényeket. Nagyobb szálláshelyek szolgáltatásokra kevés igényt látnak a válaszadók, ez fakadhat a település nagyságából, illetve kihasználatlansági okokból.

A válaszadók többsége a közösségi és rekreációs területek növelését tartaná ideálisnak, illetve a kisvállalkozások számára nyújtanának több helyet a belterületen. Kevesen gondolják, hogy elsősorban a meglévő területeket kellene rendben tartani és hasonlóan kevesen vélekednek arról, hogy zöld és építési hulladék szervezett elhelyezésére alakítsanak ki új területet.

A válaszadók több, mint fele látja a kerékpáros turizmusban a potenciált és szintén sokan gondolják, hogy az ökoturizmus nyújtana még hasonlóan vonzó turisztikai tevékenységet, ahol a természetben való kikapcsolódás a természetmegőrzése mellett a fő cél.

A válaszadók több, mint fele látja a kerékpáros turizmusban a potenciált és szintén sokan gondolják, hogy az ökoturizmus nyújtana még hasonlóan vonzó turisztikai tevékenységet, ahol a természetben való kikapcsolódás a természet megőrzése mellett a fő cél.

Általános Elemzés:

A település közlekedési problémáinak felmérése rávilágít a tömegközlekedési szolgáltatások, az úthálózat állapota, valamint a közlekedésbiztonság terén jelentkező kihívásokra.

A lakossági visszajelzések alapján a legnagyobb gondot az úthálózat rossz minősége, a kerékpárút hiánya okozza. A szomszédos településekkel összekötő közlekedési kapcsolatok nem mindig megfelelőek, ami nehezíti a lakosság mobilitását, különösen a munkahelyek és a közszolgáltatások elérésében. A közlekedésbiztonsági problémák is jelentősek, sokan a gyorshajtás és a KRESZ szabályok be nem tartását hangsúlyozzák.

Úthálózat és kerékpárutak:

1. Útminőség: Több út is jelentősen leromlott állapotú, különösen a szomszédos települések összekötőútjai a kitöltők véleménye szerint.
    „Tiszanána - Kömlő közötti út teljes felújítása”
2. Kerékpárutak hiánya: A kerékpáros közlekedés fejlesztésének szükségessége is több válaszban szerepel. 
   „Mezőgazdasági munkagépek és teherautók miatt veszélyes a kerékpáros közlekedés a főbb utakon. Ezért tartom fontosnak kerékpárutak létrehozását.”
   „Az egész falu területén szükséges kialakítani kerékpárutat és szélesebb járdákat, hogy gyalogosan/babakocsival is biztonságosan lehessen közlekedni a forgalmas utakon.”
3. Veszélyes útszakaszok:
   „A Bem úton járda kialakítása. A Bem úton száguldozó autók megfékezése, sebességkorlátozás.”
   „Dinnyéshátra vezető út megszélesítése”
   „Petőfi út túl keskeny, sok a mezőgazdasági gép”

Közlekedésbiztonság:

1. Ahogyan az előző pár idézett válaszban is elhangzik, több lakos is kihangsúlyozza a járdák és a kerékpárútak biztonságos kiépítését. Gyakoriak a gyorshajtások, melyek ellehetetlenítik a biztonságos kerékpáros közlekedést, illetve szűk, rossz minőségű járdák is gyakoriak a településen belül. Ezek megoldása nagy mértékben elősegítené a közlekedésbiztonság meglétét.
   „A Kreszszabályok megismertetése, betartása.”

Zöldfelületek

Általános Elemzés:

A leggyakrabban említett problémák közé tartoznak a közterületek elhanyagoltsága, a szeméthelyzet, a zöldterületek karbantartásának hiánya.

A lakosság által megfogalmazott panaszok között gyakran előfordul a magántulajdonban lévő telkek, elhanyagolt udvarok gyakorisága, azok szankcionálásnak szükségessége.

1. Zöldterületek elhanyagoltsága: 
   „A meglévő területek folyamatos karbantartása”
   „Ami van azt is tönkre teszik”
2. Karbantartási hiányosságok:
   „Az elhanyagolt udvarok összeírása, tulajdonosok szankcionálása. Nem értem, hogy a közmunkások miért vannak kiküldve egyik helyre rendbe tenni a ház előtti részt (fiatalok laknak) szemben azzal, a másik helyre, ahol öregek laknak, pedig sosem. Az mindig az öregek dolga. „
   „Közterületen lévő zöldterületek rendszeres karbantartása. Magán tulajdonban lévő telkek , ingatlanok tulajdonosainak kötelezése legalább évi 3 vágásra a falu teljes területén.”
   „Lakóépület előtti közterület és vízelvezető tisztántartása”

Közösségi helyek

Általános Elemzés:

A kérdőívet kitöltők közül kevesen adtak választ a közösségi helyekkel kapcsolatos kérdésre vonatkozóan. A kapott válaszok közül azonban mindegyik külön problémára hívja fel a figyelmet, melyek segítségével átfogó képet kapunk a települést érintő közösségi helyeket érintő lehetőségekkel, hiányoságokkal kapcsolatban.

A válaszok alapján kiderül, hogy elsősorban a fiatalok számára mutatkozik igény egy olyan közösségi tér iránt, ami megfelel az igényeiknek és ahol minőségi időt tudnak közösen eltölteni.
„Ifjúsági közösségi tér kialakítása, digitális eszközökkel felszerelve.”

1. A már meglévő közösségi hely, mint a „Csillagház”, javasolt kultúrházként való funkcionálásra, miszerint filmvetítések helyszíneként szolgálhatna.
   "A helyiséget pedig lehet például közös mozizásra is használni kivetítővel. Havonta, 2 hetente egy film, valamennyi belépővel.”
   „Ifjúsági közösségi tér kialakítása, digitális eszközökkel felszerelve.”
2. Általános problémát jelent a közösségi helyek tisztántartása, rendbetétele.

Közterületek

1. Illegális hulladéklerakás:
   „Szemétmentesítése”
2. Utak és karbantartásuk:
   „Némelyik dűlőút járhatatlan, így lehetetlen, hogy egy család útnak induljon akár biciklivel, akár babakocsival”;
   „Az Irsai út és folytatása minősége kritikus.”
3. Közterületi rend és biztonság:
   „A közterületek rendben tartása.”
4. Zöldterületek és pihenési lehetőségek:
   „Közterek vonzóbbá tétele pl. Szökőkút”

Közbiztonság

A lakosok leginkább a drogfogyasztásra, annak eladására és vásárlása hívja fel a figyelmet, mely a legnagyobb közbiztonsági problémát jelenti a település számára. Ebből következik, hogy igen gyakoriak a bűncselekmények, lopások, betörések, melynek megakadályozásában segítene a rendőri és polgárőri jelenlét növelése is.

1. Drogfogyasztás, vásárlás és eladás:
   „A drogfogyasztás megállítása.”
   „Sok a drogfogyasztó, és a terjesztő is! Erre sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani (rendőrség, segítő szervezetek)”
2. Gyorshajtás és közlekedési szabályok megszegése:  
   „Világítás nélkül biciklizők szűrése, az úton való csoportos gyaloglás tiltása.”
   „Sok helyen éjszaka nincs világítás”
3. Rendőri és polgárőri jelenlét hiánya: 
   „Rendőri állomány cseréje”
   „Hatékonyabb fellépés a bűnözés ellen.”
   „A tollszedő ellenőrzése. Hetente akár 3x is megjelenik.... Minek? Kihez? Miből? Nincs az a tollmennyiség a faluban, ami ennyi üzemanyagot fedez.”
4. Lopások és vandál cselekmények, több lakos is kiemelte, hogy az egész településen belül gyakoriak a bűncselekmények:
   „… lopások, betörések visszaszorítása az egész faluban.”
   „Sok a kisebb értékre elkövetett lopások száma, bódító szerek forgalmazása, használata, kéregetés zaklatás a boltok környékén.”

Építkezések a településen /területhasználat

Két javaslat érkezett a településen meglévő területek újrahasznosítására, melyek közül az egyik a 4-es tanya állattartási és turisztikai célú hasznosítását szorgalmazza. Másik a romos, nem használt ingatlanok, alulhasznosított porták kedvezőbb használatát veti fel, mint potenciális lehetőség a település számára.

Turizmus, vendéglátás

Tiszanána vendéglátási helyzete több kihívással is szembesül. A kitöltők közül többen jelezték, hogy nincs állandó nyitvatartással rendelkező vendéglátói egység. Dinnyéshát adta méltó kihasználása, vonzóbb kialakítása versenyképesebbé tenné a települést turisztikai célból, ami a vendéglátást is nagy mértékben lendítené előre, ezt is szorgalmazzák a helyi lakosok. Azonban kérdést vet fel, hogy valójában mekkora kereslet lenne rájuk hosszútávon és valóban fenntartható-e pár ember javára vendéglátói egységek kialakítása.

Egyéb, eddigi kategóriáktól eltérő probléma

Erre a kérdésre szintén két válaszadótól érkezett vélemény, miszerint:

1. „Nem megoldott a településen a zöldhulladék, építési hulladék szabályozott és felügyelt elhelyezése”
2. „Orvosi ellátás a legrosszabb”

‍